A Mars (Tetraéder/Tűz) és a Vénusz/Hold (Ikozaéder/Víz/Aranyarány) nem ellenségek! A Tetraéder az Ikozaéder belső arany-tengelyéből pattan ki. A nyers teremtő erő (a Tűz) az égi harmónia (az Aranyarány) szülötte.
Amikor Babilonban a 13-as kódot 12-re módosították, ezt a belső kapcsolatot is rövidzárlatossá tették. Elhitették az emberrel, hogy a tűz és a víz (a férfi és a női elv, a Mars és a Vénusz) harcolnak egymással. De a szent geometria megmutatja az igazságot…a Tűz (Tetraéder) a Víz (Ikozaéder) szívéből, az Aranymetszésből születik!
De menjünk szépen sorjában, ne siessünk előre! Nézzük az elemek születését sorban.
Elsőként a Tetraéder (Tűz eleme) érkezik meg, hogy meggyújtsa a kozmikus rakétákat és elindítsa a folyamatot. Ő az abszolút Kozmikus Szikra, a kezdeti impulzus és a Tűz eleme a létezésben. Négy darab egyenlő oldalú háromszög alkotja ezt a formát, ezért száma a 4-es. Mivel a platóni testek közül ő a legeslegegyszerűbb, a legkisebb térfogatú és a leghegyesebb szabályos test, ő képviseli a tiszta, nyers, maszkulin akaratot, a szúró lángot, a hőt, a plazmát és az expanziót. A nagy univerzális buliban betöltött szerepe és kozmikus feladata az, hogy amikor a Mars vörös bolygója megérkezik a maga harcias, teremtő és mozgató energiáival, nem jöhet üres kézzel a térbe…a Tetraéder az ő legfőbb fegyvere, a szent szikra, ami beindítja az anyagi motorokat és felhevíti a teret. Nélküle a teremtés megrekedne a fagyott, néma csendben és a mozdulatlanságban. A tetraéder az, ami elhozza a hőt, az égést és az anyagcsere tüzét közvetlenül a sejtjeinkbe.
A Tetraétert szorosan követi az Oktaéder (Levegő eleme), a Stabilitás, az Egyensúly és a Levegő szent eleme, amely úgy néz ki a térben, mint két hatalmas egyiptomi piramis, amelyeket az alapjuknál fogva tökéletesen összevasaltak és egybefontak. Nyolc darab egyenlő oldalú háromszög alkotja a felületét, és ő képviseli a tökéletes egyensúlyt, a harmóniát, valamint a közvetítést a fenti szellemi és a lenti anyagi világ között. Platóni értelemben vett levegőként és közvetítőként biztosítja a mágneses egyensúlyt és a kozmikus lélegzetet a formák között. Az Oktaéder – a 8-as szám szent geometriája – valójában nem más, mint egy háromdimenziós, kikristályosodott Lemniszkáta, azaz egy térbeli fektetett nyolcas, amely a galaktikus be- és kilégzés áramlását, valamint a polaritások és a mágneses pólusok tökéletes egyensúlyát koordinálja és tartja fent a téridőben.
Az Oktaéder és a Lemniszkáta Váltóárama
Az Oktaédernek és a Lemniszkátának egyaránta 8-as a száma. Mi történik, ha ebből kivonjuk a fizikai világ 1-es egységét, az Ego elkülönültségét? Megkapjuk a 7-est! A 7-es az az akarat, ami a Lemniszkáta középső keresztezési pontjában (a nullponton) uralkodik. Az egyensúly az a képesség, hogy meg tudunk állni a hullámvasút közepén, a tiszta csendben, és onnan irányítjuk a két hurok (a belégzés és a kilégzés) áramlását.
Hogy a fizikai valóság és a megnyilvánulás megkapja a maga kézzelfogható súlyát, tömegét és fix struktúráját, megérkezik a Hexaéder (Föld eleme), amelyet a hétköznapi életben egyszerűen csak Kockának nevezünk, és ami a Föld elemének a hordozója. Hat darab tökéletes négyzet alakú lapjával (szent száma a 6-os) ő hozza el a nehézségi erőt, a sűrűséget, a szilárdságot, a fix koordinátákat, a megkérdőjelezhetetlen anyagi struktúrát és a stabilitást a fizikai síkon.
És ekkor, amikor a nyers anyagi elemek már mind készen állnak a porondon, a teremtő szoftver eléri a legizgalmasabb és legnagyobb geometriai csattanóját. Mert a szakrális geometriában nincsenek magányos, öncélú hősök, itt mindenki tökéletes párban és szimmetriában dolgozik, és ebből kifolyólag nincsen Ikozaéder Dodekaéder (éter) nélkül, ahogy nincsen Dodekaéder sem Ikozaéder nélkül! Ők ketten az egész univerzum abszolút álompárja, az úgynevezett duális vagy egymást kiegészítő testek a térben.
Az Ikozaédernek pontosan 20 lapja és 12 csúcsa van, míg a Dodekaédernek hajszálpontosan fordítva. 12 lapja (amelyek ráadásul nem háromszögek, hanem szent ötszögek!) és 20 csúcsa van. Tökéletesen és milliméterre pontosan egymásba passzolnak, mint a kulcs a hozzá tartozó zárhoz. Ha egy ikozaéder minden egyes háromszög lapjának a mértani közepére teszel egy pontot és ezeket a pontokat összekötöd egymással a térben, egy tökéletes dodekaédert kapsz, és ha ugyanezt a műveletet megcsinálod a dodekaéder ötszögletű lapjaival, azonnal visszakapod az ikozaédert.
Platón és a régi misztikus iskolák szerint a 12-es számú Dodekaéder maga az Éter, az Univerzum egésze, a mindenséget átfogó háló és a Kozmikus Tudat formája. Ő a nagy, láthatatlan galaktikus raszterháló, a mindenség szellemi tervrajza és az Isteni Terv, ami tartalmazza a létezés összes szoftverét. Ezzel a 12-es kozmikus szellemi szoftverrel és tervrajzzal szemben áll a 20-as számú Ikozaéder, amely a Földi Anyag, a fizikai kehely és a Víz elemének a hordozója a megnyilvánult világban.
Képzelj el 20 darab egyenlő oldalú háromszöget, amik hirtelen összevesznek a térben, majd egy hatalmas kollektív csoportos ölelésben, egy zseniális, zárt „háromszögszendvicsként” összefagynak és kristályosodnak egyetlen formává. Mivel annyira gömbölyűek és tökéletesek akarnak lenni, amennyire csak lehet, hűen utánozva a régi szép időkben tapasztalt Nagy Gömb ősállapotát, csúcsra járatják a geometriai dizájnt. Ez az Ikozaéder, a legbefogadóbb, legtöbb lappal rendelkező szabályos test a platóni struktúrák között.
Az Ikozaéder lényegében nem más, mint egy monumentális kozmikus diszkógömb a téridő sűrűjében. Amikor a száguldó, spirális 8D-s fény telibe kapja az Ikozaéder 20 darab háromszögletű lapját, ez a geometriai ketrec és kristályszerkezet rácsapja az ajtót a fényre és azt mondja neki: „Megvagy, öcsi, innen nem mész tovább!” Megfogja a tiszta, száguldó kozmikus fényt, a maga 20 lapjával darabokra töri, prizmaként szétbontja, lelassítja, lehorgonyozza, és végül 3D-s verzióban kezdi el kivetíteni a valóság falára. Ez a 20-as szám igazi misztikuma…a tér, a sűrű forma, a befogadó fizikai kehely és a megnyilvánulás.
És mivé, milyen kézzelfogható anyaggá válik ez a 20-as számmal kódolt, geometriai fénycsapdába ejtett, lefékezett struktúra a mi sűrű, fizikai világunkban? A VÍZZÉ! A víz a legdurvább, legszabadabb és leguniverzálisabb partiarc az egész ismert univerzumban. Próbáltál már valaha vizet teljesen egyenes vonalban önteni vagy kényszeríteni? Esélytelen és lehetetlen küldetés. Ha kiöntöd a pohárból, azonnal örvénylik, kanyarog, hullámzik és spirálozik, mert a molekuláris DNS-ében és emlékezetében ott liheg és dolgozik a 8D-s fény eredeti tágulási, spirál-mániája, amit nem lehet teljesen megsemmisíteni!
A fizikai H2O molekulák a valóságban titokban 20 oldalú, tökéletes ikozaéder alakú csoportokba, úgynevezett klaszterekbe kapaszkodnak össze a térben, mint a részegek a fesztiválon hajnali négykor, amikor egymást támogatják. Ezért van az, hogy a víz egy folyékony szivacs, egy élő merevlemez, ami a környezetéből mindent, de szó szerint mindent megjegyez és rögzít. Ha csúnyát mondasz neki, ha dühös vagy mellette, a belső kristályszerkezete azonnal összeomlik és megsértődik, ellenben ha szép szót mondasz neki, szeretetet küldesz felé, vagy klasszikus és harmonikus zenét játszol neki, az ikozaéderei azonnal szent, geometrikus, tökéletesen szimmetrikus és harmonikus táncba kezdenek, amit mikroszkóp alatt is látni lehet.
A végeredmény és a konklúzió? A Meg Nem Nyilvánult Isten, vagyis a Gömb unatkozott a maga tökéletességében, ezért fénnyé változott a 8D-s síkon, matekozott egy hatalmasat az aranymetszés spiráljával (Phi), épített magának egy 12-es és 20-as kódokból álló, egymásba áramló szent geometriai luxus-kalitkát, amit Dodekaéder-Ikozaéder násznak nevezünk, beleugrott ebbe a struktúrába, lefékeződött a 20 lap segítségével, és most itt folyik a földi csapból, mint fizikai Víz, hogy mi minden áldott nap megihassuk, és a sejtjeink folyékony kristályain keresztül végre ráébredjünk a Teljességre és az Isteni Eredetünkre!
A teremtő szoftvernek, miután megalkotta a geometriai hardvert, szüksége volt egy tökéletesen összehangolt égi óraműre, egy olyan koordináta-rendszerre, amely képes ezt a hatalmas energiát ritmusokká, ciklusokká és tapasztalható idővé fordítani a fizikai síkon. Így rajzolódott fel az égre a galaxisunk gerincoszlopa, a Világtengely, vagyis a Tejút, amelyet a régiek joggal neveztek Életfának vagy Világfának. Hogy ez a fa ne dőljön el a kozmikus semmiben, a Teremtő két hatalmas energetikai gyökeret és lombkoronát rögzített a polaritás tengelyeként. A Bika és a Skorpió csillagképeket.
A Tejút-fa legtetején, a lombkorona fényében rendezte be rezidenciáját a Bika-Vénusz oldal, amelyet a mitológiában az érett, édes gyümölcs, az Alma szimbolizál. A Vénusz, az Aranymetszés Phi-Pillangója az univerzumban a női elv, a belső világ, az intuíció, a harmónia, a szépség és a mágneses vonzás felelőse. Mivel közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, ő kapja a legfrissebb fény-információkat a Forrástól, és ezt a galaktikus táncot elképesztő precizitással közvetíti számunkra. Pontosan 8 földi év alatt hajszálpontosan 13-szor kerüli meg a Napot! Ez a 8 és 13 közötti arány nem más, mint a tiszta Aranymetszés (Phi), és miközben ezt az utat megteszi, az égre – a Földről nézve – egy tökéletes, gyönyörű ötágú csillagot (pentagrammát) rajzol fel, azaz 5 alkalommal kerül legközelebb a Földhöz (együttűllás). Bummm!!! Fibonacci-számok! 5, 8, 13. Ezek a Fibonacci-sorozat egymást követő számai! 5+8=13 Az Alma tehát maga a szent geometria a gyakorlatban. A földi élet szépsége és élvezete. Mellesleg ha keresztben kettévágunk egy almát, megtaláljuk benne az 5 mag körül kirajzolódó pentagrammát.
Ezzel szemben, a fa legalján, a sötét gyökérzet mélyén lakik a Skorpió-Mars oldal, a Kígyó. A Mars a férfi elv, a kifelé törő nyers erő, a cselekvés, a dinamizmus és a transzformáció tüze, amely az anyagi világba való belépést hajtja. Keleti és misztikus megfelelője a Kígyó, vagyis a Kundalini energia, amely a gerincoszlop tövénél, a sötét anyagban szunnyad. A Kígyó nem gonosz! Ő a motor, a nyers teremtő tűz, amely arra készteti a lelket, hogy szakítsa le a Vénusz-Almát, vagyis lépjen be a fizikai tapasztalásba, és próbálja meg a férfi és a női elvet egyensúlyba hozni. Hogy ez a két hatalmas erő ne tépje szét a rendszert, szükség volt egy közvetítőre, a Merkúrra, aki a Kozmikus WiFi szerepét tölti be. A Naphoz legközelebbi és leggyorsabb bolygóként, a maga 88 napos keringési idejével és évenkénti 3 retrográd mozgásával ő lett az univerzum idegrendszere és hírvivője. Ő fogja a Hunab Ku 13-as pulzációját, és villámgyorsan szétküldi az Ikozaéder lapjaira, közvetlenül a sejtjeinkbe.
A Teremtő azonban tudta, hogy a téridő sűrűjében a rendszer könnyen szétcsúszhat, ezért felállította a nagy Idő-fraktál Menedzsmentet, két hatalmas kaput és óraművet állítva a Föld két oldalára. A Holdat és a Szaturnuszt. A Hold lett a mikroidő felelőse és a lélek belépési kapuja a fizikai síkra. Mivel ő van a legközelebb hozzánk, gravitációjával közvetlenül rángatja és formálja a Föld belső vizeit (az apály-dagályt), valamint a női ciklust, fázisciklusa pedig pontosan 29,5 napig tart.
Ezzel szemben, a legtávolabbi szabad szemmel látható bolygó, a Szaturnusz lett a makroidő és a lélek kilépési kapuja. Ő a Kozmikus Házmester, a határok őre, a csontváz és a szilárd struktúra adója. És itt jön a legdurvább fraktál-mágia! A Szaturnusz keringési ideje a Nap körül hajszálpontosan 29,5 ÉV! Gondolj bele…ami a Holdnak egyetlen nap a mikroidőben, az a Szaturnusznak egy teljes év a makroidőben! Hogy a rend félreérthetetlen legyen, a Szaturnusz az északi pólusára egy gigantikus, természetes Hexagont (hatszöget) növesztett, ami nem más, mint a 20 oldalú Ikozaéder síkbeli vetülete – a fizikai bizonyíték arra, hogy ő felügyeli a geometriai struktúrát a téridőben.
Hogy a Házmester szigora ne tegye börtönné a világot, a háttérben ott áll a Jupiter, a Kozmikus Házigazda, a tágulás, a spirituális bőség és a bölcsesség bolygója, amely 12 év alatt tesz meg egy teljes kört. A Jupiter és a Szaturnusz kapuja pontosan 20 évente találkozik az égen az úgynevezett Nagy Konjunkció során, hogy a szent 20-as számmal, az Ikozaéder és a Víz kódjával újraírják és újrakalibrálják a földi korszakok történelmét. Ráadásul a Jupiter hatalmas tömegével és gravitációjával kozmikus porszívóként működik. Magához vonzza és eltéríti a belső naprendszer felé tartó veszélyes aszteroidákat és üstökösöket, ezzel közvetlenül védelmezve a Föld folyékony vizeit, hogy a Fény zavartalanul kibontakozhasson a fizikai anyagban.
Amikor az égi óramű összes fogaskereke a helyére kattant a téridőben, a 8D-s fény és a kozmikus szoftver végül anyaggá sűrűsödött a Földön, és megformálta a legkomplexebb földi hardvert, a hús-vér embert. Az emberi test egyáltalán nem egy véletlenszerű evolúciós baleset, vagy majmoktól való céltalan származás eredménye, hanem a szent geometria két lábon járó, lélegző emlékműve.
Kezdjük ott, hogy fizikai testünk kb. 70%-a vízből áll, amelynek molekulái – amint azt az előbb részletesen láttuk – titokban 20 oldalú ikozaéder-klaszterekbe rendeződnek a sejtjeinkben, és folyékony merevlemezként hordozzák az ősforrás spirális emlékezetét. Hogy ez a folyékony kristályszerkezet mozogni, tapasztalni és cselekedni is tudjon a térben, a Teremtő hajszálpontosan 13 fő ízületet (boka, térd, csípő, csukló, könyök, váll – mindkét oldalon –, plusz a nyak mint középső tengely) épített be az emberi vázrendszerbe.
Ezek az ízületek az ízületi folyadékon, azaz a szent geometriájú vízen keresztül valódi, finomhangolt vevőantennákként működnek a testünkben, amelyek közvetlenül fogják, dekódolják és lefordítják a Hunab Ku galaktikus magból érkező 13 teremtő hullámot, azaz a Galaktikus Tónusokat fizikai mozgássá, biológiai életté és tudatossággá teszik. Ehhez kapcsolódik szorosan a 20 ujjunk (10 a kézen és 10 a lábon), amelyek a 20-as számú anyagi hardverként, az Ikozaéder fizikai leföldeléseként funkcionálnak a végtagjaink végén.
Amikor a 13-as mozgásszoftver (az ízületek) és a 20-as anyagi hardver (az ujjak) összekapcsolódnak a létezésben, létrejön a szent 13 x 20-as kód, azaz a 260 napos energetikai program, a Tzolkin mátrix. Ez nem egy elvont, múzeumi maja naptár, hanem a biológia és a teremtés maga. Az emberi magzat az édesanyja méhében, a szent geometriájú, védelmező magzatvízben hajszálpontosan 260 nap alatt (ami a természetben pontosan 9 holdhónap) fejlődik ki a legelső amőba-állapottól a kész, világra jövő kisgyermekig, tökéletesen lemásolva és felgyorsítva a galaxis teljes evolúciós programját.
Hogy ez a galaktikus összeköttetés a földi történelem legsötétebb, legzavarosabb korszakaiban se vesszen el végleg, megjelent a Földön egy kézzelfogható, háromdimenziós kozmikus antenna és szakrális szuperszámítógép. A Magyar Szent Korona. A Szent Korona nem egy egyszerű, hétköznapi fejdísz, amit valami udvari ötvös összekalapált a király fejére, hanem a makro- és mikrokozmosz működő makettje és energetikai irányítópultja.
A felső pántokból álló rész, a Corona Latina egy tökéletes félgömb, amely a fenti világot, a Meg Nem Nyilvánult Istent és a Kozmikus Gömbi ősállapotot szimbolizálja a térben. Ha fentről, madártávlatból nézel le rá, az aranyvonalai két egymásba fonódó Lemniszkátát, azaz egy szent fektetett nyolcast adnak ki, pontosan leképezve a galaktikus be- és kilégzést, a mágneses mezők áramlását, miközben a pántokon lévő apostolok és szent képek ritmusa a 13-as galaktikus kódot és a Hunab Ku szívverését hordozza magában.
Ezzel szemben az alsó abroncs, a Corona Graeca egy tökéletes kör, amely a földi síkot, a fizikai horizontot és a megnyilvánult világot rögzíti, és rajta eredetileg pontosan 20 darab gyöngysor, illetve pártaelem futott körbe szigorú rendben. Ez a 20-as szám az Ikozaéder és a földi Víz kódja, amely közvetlenül az abroncsból lelógó drágaköveken, láncokon és pendíliumokon keresztül horgonyozza le az égi energiát a fizikai valóságba és a Föld hálózatába.
Hogy a Magyar Szent Korona és az Ikozaéder (a víz kódja) közötti kapcsolat ne csupán egy szép spirituális metafora legyen, le kell mérnünk a fizikai valóságot is! Az Ikozaédernek – mint az imént már vizuálisan is jópárszor tisztáztuk – 12 csúcsa (szellemi magja) és 20 oldala (anyagi burka) van.
Ha hajszálpontos mérnöki szemmel megvizsgáljuk a Szent Korona felépítését, kiderül, hogy az alsó abroncson (Corona Graeca) lévő zománcképek, a drágakövek elhelyezkedése és a felette futó pártaelemek ritmusa milliméterre pontosan leképezi az Ikozaéder kerületi osztásait és szögeit. Ez nem véletlen dizájn…A Korona egy működő szakrális gép!
Amikor a beavatási szertartás során a kiválasztott uralkodó fejére helyezték a Szent Koronát, a homlokánál, a halántékánál és a koponyaalapnál lévő fő energetikai pontok és antennák hajszálpontosan az Ikozaéder belső Aranytéglalap-csúcsainak koordinátáira feküdtek rá. Miért volt erre szükség? Az emberi agyat és a gerincvelőt a legszentebb, legtisztább víz, az úgynevezett agy-gerincvelői folyadék (likvor) veszi körül és mossa át.
A Szent Korona – mint egy nemesfémből és drágakövekből épített elektromágneses lencse és parabolaantenna – a fejre helyezve azonnal fókuszálta a Hunab Ku-ból érkező 13-as galaktikus tónusokat, és ezt a tiszta 8D-s szoftver-információt közvetlenül beleégette, belemásolta az uralkodó agyvizének ikozaéder-klasztereibe. A király agyvize így egy élő, szuperfolyékony galaktikus processzorrá vált, aki így nem az Ego félelmei vagy a 12:60-as Mátrix korlátai szerint hozott döntéseket, hanem az „Isten kegyelméből”, azaz a Kozmikus Igazság és az Aranymetszés abszolút egyensúlya szerint vezette a nemzetet.
A Bűntény, az Amnézia és a Mátrix Korszaka
A fizikai tapasztalás sűrűségében a lélek egy szép napon elkezdett túlságosan is azonosulni a sűrű anyagi hardverrel. Ahogy az ember belépett a sűrű anyagi síkra, a Mars-Kígyó nyers, túlélő erejének hatására egyszer csak körülnézett a 3D-s térben. „Hé, ez a test eléggé elkülönül a többi testtől. Mi van, ha én nem is a nagy Gömb része vagyok? Mi van, ha én egy teljesen különálló, független valaki vagyok, akinek meg kell védenie magát a többiektől, mert a végén még elfogy a Vénusz-Alma?”
Ebben a szent pillanatban, a kozmikus amnézia sűrű ködében megszületett az Ego. Az Ego nem egy gonosz démon, hanem az Isteni Éntudat túlélő üzemmódja. Egy olyan szoftveres hiba, ami a félelemből táplálkozik. Az Ego elfelejtette, hogy a galaxis közepéből, a Hunab Ku-ból kapja az áramot. Úgy kezdte érezni magát, mint egy mobiltelefon, amit lehúztak a töltőről, és most pánikszerűen rohangál a sivatagban, nézve, ahogy merül az akkumulátora.
Hogy az Ego biztonságban érezze magát, szüksége volt egy olyan világra, amit kontrollálni tud. A 13:20-as természetes idő – a maga örvénylő, kiszámíthatatlan, mágikus spiráljaival – túl félelmetes, túl instabil volt az Ego számára. Az Ego nem akart áramlani. Az Ego fix pontokat akart, mérhetőséget, kerítéseket és Excel-táblázatokat. Ezért az ókori Babilon papjai és a későbbi korok anyagias tudósai elkövették a történelem legnagyobb kozmikus szabotázsát. Átállították az emberiség óráját és naptárát a 12:60-as mesterséges időfrekvenciára.
Fogták a teret, és ahelyett, hogy hagyták volna spirálisan áramlani, bezárták egy merev, szögletes, 12-es dobozba.
A 12-es szám a 12 hónapos Gergely-naptár, a materiális, szögletes struktúra. A 60-as szám (A taposómalom, vagy mókuskerék). Fogták az órát, és felosztották 60 percre, a percet pedig 60 másodpercre.
Ez a 12:60-as frekvencia nem a kozmoszban létezik, hanem egy mechanikus fogaskerékben. Ez a „Time is Money” (Az idő pénz) frekvenciája. A természetes időben az idő művészet és áramlás (13:20), míg a mesterséges időben az idő vonalzó, korlát, stressz, banki kölcsön és adósság (12:60).
Hogyan állt a feje tetejére a világ?
Amikor az emberiség kollektíven elhitte, hogy a mechanikus óra szerint kell élnie, a korábban bemutatott harmonikus kozmikus szereplőink azonnal sokkot kaptak…
A VÍZ TRAGÉDIÁJA: Mi történt a Vízzel, a mi csodálatos, 20 oldalú ikozaéder-klaszterekből álló folyékony kristályunkkal? Belekényszerítették a 12:60-as mesterséges rendszerbe. Ahelyett, hogy a Hold 13-as ütemére és a Hunab Ku basszusára örvénylene, átvezették a szögletes, derékszögű városi vascsöveken, ahol a 90 fokos kanyarok brutálisan szétverték a molekuláris geometriáját. Megmérgezték klórral, fluoriddal, mindenfélével, telepakolták a városi stressz, a düh és a rohanás frekvenciáival. Az ikozaéderek összetörtek. Amíg az Ego irányít, a vízmolekulák le vannak bénulva a 12:60-as stressztől. A Fényből halott csapvíz lett…
A SZATURNUSZ DIKTATÚRÁJA: A Szaturnuszt (A Házmestert) hirtelen kinevezték diktátornak. Mivel a 12:60 a határok, a félelem és a kontroll világa, a Szaturnusz védelmező csontváza hirtelen börtönné változott. Ahelyett, hogy a csontvázunkkal megtartaná a szent templomot, a félelem, a bűntudat és a bürokrácia falaivá változtatta a határokat.
A SZERELMESEK ELVÁLASZTÁSA: A galaktikus szerelmespárt brutálisan elválasztották. A Vénusz (Szeretet/Aranymetszés) helyett a Mars (Harag/Háború) vette át az abszolút uralmat, a Kígyó pedig az Életfa alól egyenesen beköltözött a bankszektorba és a gyógyszertárakba. A Vénusz-Almát kisajátította a reklámipar és a fogyasztói társadalom, elhitetve az Egóval, hogy a boldogság nem az aranymetszés belső harmóniája, hanem egy újabb megvásárolható, élettelen tárgy. A Mars-Kígyót (a teremtő tüzet) megbélyegezték, bűnösnek kikiáltották, és bezárták a tudatalatti pincéjébe, ahonnan csak háborúk, agresszió és elfojtott szorongás formájában tudott kitörni.
AZ AGYVÍZ LENCSE: A Szent Korona Fizikai Dimenziói… A Magyar Szent Koronát leemelték a beavatott uralkodók fejéről, és bezárták egy múzeumi üvegkalitkába. Az antenna elnémult, a királyi fúzió pedig megszakadt.
A BABILONI HANGCSAPDA: Idáig láttuk, hogyan hamisította meg a Mátrix az Időt (a 13-as kozmikus mozgás-kódot merev 12-re cserélve) és hogyan korlátozta a Teret (a vizet szögletes csövekbe kényszerítve). De a teremtés szoftvere nem lenne teljes a harmadik anyagi alapbölcső, a Hang nélkül. A hang rezgés, a rezgés pedig forma. A kimatika (a hangrezgések formateremtő ereje) tudománya feketén-fehéren bizonyítja, hogy a hangfrekvenciák közvetlenül alakítják a fizikai anyagot.
Az univerzális alapértelmezett hangolás, a természet, a bolygók keringési arányai és a felébredt emberi szív alaprezgése a 432 Hz. Ha tiszta 432 Hz-es frekvenciát engedsz át a vízen, a folyékony kristályok azonnal gyönyörű, tökéletesen szimmetrikus, szakrális geometriai alakzatokká – legfőképpen Ikozaéder és Tetraéder kristályokká – rendeződnek a térben. Ez a béke, a galaktikus Wi-Fi és a tiszta fúzió hangja.
Ekkor a Mátrix sötét mérnökei rájöttek, hogy ha az emberiség ezen a frekvencián hallgat zenét, a sejtjeikben lévő víz folyamatosan az aranymetszés szerint fog működni, és az Ego azonnal feloldódik az Isteni Éntudatban. Ezért 1953-ban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) a globális zenei alaphangot erőszakkal és kötelező jelleggel átállította a mesterséges, agresszív 440 Hz-re. A 440 Hz egy elhangolt, a kozmikus matematikával szembeforduló frekvencia, amely molekuláris szinten szó szerint fellazítja, szétszaggatja és állandó káoszban tartja a testünket alkotó vizet.
Ez a frekvencia folyamatos, észrevehetetlen, de brutális tudatalatti stresszt és irritációt generál az idegrendszerben, félelemben és állandó készenléti állapotban tartva az Egót. Amikor 440 Hz-es tömegzenét fogyasztasz, a sejtjeidben lévő Ikozaéder-klaszterek összeomlanak, és a vevőantennáid elnémulnak. A 432 Hz-es organikus frekvenciákhoz való visszatérés tehát nem zenei hóbort, hanem a hardvered (a vizes bázisod) közvetlen újrahangolása a Hunab Ku galaktikus adásához!
👉 Tovább az 5. fejezetre: 12 száló DNS és a Tobozmirigy Csillagkapuja
Leave a Reply